A fedezetes hiteleket jelzáloghitelnek is hívjuk. Ide tartoznak például a lakáshitelek is, de lehet adósságrendező hitel vagy szabad felhasználású is a jelzáloghitel. A lényeg, hogy a hitel mögött egy fedezet van, ami a bank pénzét védi.
A bank az ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be, ezzel biztosítja a jogát, hogy ha nem fizeted a hitelt, akkor az ingatlan eladásával a pénzéhez juthat.
A zálogjogot a Földhivatal jegyzi be az ingatlanra a tulajdonos kérésére.
A zálogjoggal terhelt ingatlant valójában el is lehetne adni, mert a zálogjog attól még fennmarad, hogy a lakás gazdát cserél. Hitelügyleteknél viszont a zálogjoggal együtt rendszerint elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeznek az ingatlanra, ami viszont már megakadályozza, hogy a tulajdonos az ingatlant eladja vagy újabb jelzáloggal vagy egyéb joggal terhelje.
A zálogjogot a hitelszerződés végén, a hitel teljes visszafizetése után törlik az ingatlanról. Ezt neked kell intézi a bank által kiadott igazolás alapján.
Megtaláltad a tökéletes lakást, és nem maradt más hátra, mint a hitelfelvétel? De hogyan zajlik a folyamat? Ebből az útmutatóból megtudhatod, mire számíthatsz: végigviszünk a hiteligénylés lépésein az igényléstől a törlesztésig. Kezdjünk is neki!
Ha új lakást vagy családi házat építenél, amihez az állami támogatásokon és a saját pénzeden kívül még hitelre is szükséged van, akkor erre építési hitelt tudsz igényelni. Ez egy kicsit máshogy működik, mint egy sima lakásvásárlási hitel. Elmondjuk a különbségeket, segítünk ajánlatot választani és elmondjuk, hogy min szoktak mások elcsúszni.
Ha a lakáscéljaid megvalósításához lakáshitelt kell felvenned, akkor könnyen lehet, hogy a legnagyobb dilemmát számodra is az jelenti, hogy összeszedd a szükséges önerőt. Ez több millió forintos összeg, ami keveseknek van a bankszámlájukon. 2024-től azonban már 10 százalék önerővel is lehetséges hitelt felvenni. De kinek áll nyitva a lehetőség, és mit is jelent ez? Görgess lejjebb, megmutatjuk.